2010. január 24. Kalandozások Tesóföldön


Kedveseim!

Lehet, hogy már sokan értesültetek róla, ezúton nagy-nagy örömmel és egyben hivatalosan is megerősítem, hogy Sárikám nyár derekán már nem mondhatja magát egykének. Vagyis Tesó van a láthatáron és napról, napra cseperedik, hogy végül újabb csodákkal boldogítsa a családunkat! smile Pillanatnyilag egy jókora eperszem méreteivel bír, vidáman lubickol és esze ágában sincs elárulni, hogy kisfiú, vagy kislány? tongue De végülis teljesen mindegy, ha egyszer egészséges! Kezdem azt hinni, hogy nálunk kivételesen jó lehet gyereknek lenni, mert amikor elhatározzuk, hogy na majd akkor nemsokára akármi is lehet, kiderül, hogy a gondolat teremtő erővel bírt és már ott is a második csík a terhességi teszten. Eddig életemben kétszer végeztem ilyen tesztet és mindkettő azt adta hírül, hogy itt bizony útnak indult az emberkezdemény, tehát még egy okkal több, hogy a fellegekben járjunk.

Talán emlékeztek rá, hogy Sárikám kissé elsiette a világrajövetelt, ami miatt aggódtunk is rendesen, de szerencsére mára már az idő megszépítette az emlékeket, sőt, abban erősített meg minket, ha ennyire tökéletesre sikerült a prototípus, nincs akadálya a sorozatgyártásnak sem. laughing Így hát hajrá! Persze akad bennem bőven az egészségesnek mondható félszből, első sorban amiatt, hogy miként osztódom majd a szívem csücskei kívánságára, másod sorban pedig, hogy az eddigi világunk közepe hogyan reagál majd arra, hogy valaki szemtelen módon beleköp a levesébe, ugyan szeretetreméltó, de nem kis figyelmet igényel. És végül amiatt, milyen rejtett energiatartalékokat sikerül majd feltörnöm ahhoz, hogy másodszülöttünknek is része lehessen legalább annyi jó dologban, mint nővérének? Már most trenírozom magam a feladatra, próbálom Sárám képzeletbeli köldökzsinórját mind hosszabbra és hosszabbra engedni, de amikor egyszer annyira össze vagyunk nőve és ezt annyira élvezzük, mit tehetnék? Arra az elhatározásra jutottam, hogy egyszer csak itt lesz a mi kis jövevényünk és vidáman fityiszt mutatunk majd a félelmeknek, ezt is megoldjuk! Na jó, azért addig is beszélünk róla, lélekben ráhangolódunk és a kisvakond leplezetlenül őszinte meséinek köszönhetően már azzal is tisztában vagyunk, hogyan is születik a kisbaba? Sári pontosan tudja, hogy Andi doktor néni, ő vizsgálja Anyát, mert ott van a Testvérke a pocakban. A testvér fogalma is elméletben elmagyarázható egy ekkora gyermeknek, persze az majd élesben dől el, hogy milyen érzelmeket hoz majd felszínre az adott szituáció? Egyelőre tündéri odafigyeléssel és szakértelemmel igazgatja a babáit, legyen szó akár cumiztatásról, vígasztalásról, vagy éppenséggel popsikrémezésről. Igyekezni fogok, hogy a kisded körüli gondoskodásból is felelősségteljesen és élvezettel vegye ki a részét, addig még bő fél évünk van arra, hogy leszokjunk többek között a babakocsiról és a rácsos ágyról. Láttam én már számos jó példát a tesó-ügy kezelésére, meg aztán szentül hiszem, hogy nincs is annál jobb, mint amikor az ember lánya testvérekkel együtt nő fel (én már csak tudom és ezt KÖSZÖNÖM!!!), úgyhogy teszünk róla, hogy a mieink is így vélekedjenek majd, ha nagyok lesznek!


Szeretettel ölel: Sári és a népesedő család

Ui. Sárikalandozás természetesen továbbra is a mi családi albumunk marad, csupán a mesehősök száma változik!
Posted on 24 Jan 2010 by Dóra

<< Previous 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 Next >>

Content Management Powered by CuteNews