Drágáim!

’Sárikám, itt van anya!’ – varázslatos érzés... Én vagyok anya, ő pedig az én tündéri kislányom. Minden nap rácsodálkozom, hogy a vágyból közel 9 hónap alatt egy gyönyörűségesen szép és egészséges hús-vér kis emberke lett. Ez a világon a legeslegjobb dolog! Nagy utat tettünk meg, ma született báránykám paraméterei 3100 gramm és 51 cm. És nagyon jól van, amint azt a mellékelt ábrák is mutatják . Szeme egyelőre sötétkék, a fülét és orrát tőlem örökölte, a bőre hibátlan és olyan finom illatos, hogy bármelyik parfümöt lepipálja. A keze művészi, a combján pedig már megjelentek a hurkák, úgyhogy a mini pelenka kezd szoros lenni.

Majálisoztunk. A hosszú hétvégét Csurgón töltöttük, és Sára megint bebizonyította, hogy egy alkalmazkodó bajnok. Idegen környeztben, új ágyban cseppet sem zavartatta magát, egyedül az utazás váltott ki némi elégedetlenkedést. Ugyanaz a helyzet ezzel, mint a sétával, valamilyen oknál fogva a zötykölődés nem tartozik a kedvenc efoglaltságaink közé. No de sebaj, ebbe is belerázódunk!

Sári kapott egy jófej plüss sárkányt ajándékba, aminek kötélből van a farka, ha ezt meghúzod, addig zenél, amíg a madzag vissza nem bújik. Nagyon tetszik neki, mert amikor leteszem aludni a kiságyba, elsőre nem tartja jó ötletnek, de aztán meghallja a ’schlaf, Kinder, Schlaf!’ gyengéden csilingelő dallamát, rögtön arra figyel. Szép lassan hunyja le a szemét, ahogy lassul az ének, de úgy tűnik, túl rövid, mert nem alszik el a végére, hanem amint csönd lesz, elkezd méltatlankodni és akkor kezdjük elölről. Kaphatott volna egy sokkal hosszabb kötelet is ez a sárkány!

Levelem mellé becsempésztem egy olyan képet is, ahol egy csokorba verbuválódtunk a testvéreimmel és unokahúgommal, ezt küldtük Anyák napjára Anyukánknak.

Szeretettel: Sári és Dóri

Ui. Már látogathatóak vagyunk, kezdjétek el tépkedni a sorszámokat

0 Comments