Sziasztok!


Próbáltatok már pálcán egyensúlyozni négy csészét? És sikerült? Sáriklámnak ez gond nélkül megy, pedig artistának és nem zsonglőrnek készül. Akkor mi lehet a megoldás? Ja, csak egy kis félrehallás? Nem is pálcán, hanem tálcán serénykedik velük, hogy megkínálja legkedvesebb állatkáit az általa nagy gonddal elkészített képzeletbeli teával. És kivétel nélkül mindig pálcának hívja az eszközt, csak úgy, mint a hangyás mese gonosz táskáit, akarom mondani sáskáit. Emlékszem, mi is imorivizáltunk annakidején, ha lövésünk sem volt egy külföldi zeneszám pontos szövegéről…

Kezdünk felzárkózni a címbéli szállóigéhez, ugyanis április óta nagyobb lakásban lakunk, két gyerek is pipa, és képzeljétek, újabban autóval furikázunk! Családilag eddig is autóztunk, de most reszkessetek csak igazán, mert én ülök a kormánynál, ha kigördülünk Fruzsival a kertünkből. (Fruzsit szorgos olvasóink már ismerhetik) ő Andi autója volt (vaj szívének köszönhetően megörököltem) és ha emlékeztek, meséltem, Sári szájából igenigen meghökkentő volt a piszkosfülűeknek Fruzsi helyett ’b*zi’-t hallani, nem kell mindjárt obszcén dolgokra gondolni, ő szimlpán így tudta kimondani és kész. Mindenesetre mi konzekvensen megőriztük hideg(!)vérünket és azóta már természetesen korrigálta a nyelvbotlást. Na de most az a lényeg, hogy eddig halogathattam a vezetés gyakorlását, most már élesben kell ott lennem a szeren, de még mennyire! A cudar hidegben is pont úgy csorog rólam a víz, mint augusztusban Egyiptomban, de annyi baj legyen! Igen ám, csakhogy egészen a múlt hétig mindig örültem a havazásnak, no ennek már vége. Ha havazik, akkor azt jelenti, hogy kis menyiségnél takaríthatom a szélvédőt, és rágom a körmömet, hogy meg ne csússzak, ha viszont komolyan megrázzák az égi dunyhákat, akkor jobban tesszük, ha berendezkedünk három havi tartós élelemmel, mivelhogy senki se ki, se be, az a fránya hókotró előszeretettel elkerüli a mi meredek zsákutcánkat. Amikor mégis száguldozunk, akkor tényleg élvezzük! Én speciel különbejáratú navigációs rendszert szeltettem be a hátsó ülésre: internetről nem letölthető, egyedi tervezés, nevezetesen Monostori Sára, 2008-as kiadás, utánozhatatlan és hamisítatlan. Egy-egy 'Anyaaa, a járdán vezessél!' kiáltása arra enged következtetni, hogy egészen parányit szabadon értelmezi a kresz szabályait, de neki még ezt is megengedjük. Egy szokványos vezetésünk így néz ki: ’Nyuszikaaa! (ez volnék én Apa megszólításában) egyenesen menjél! Nyuszikaaa, húzd be a kéziféket!’ stb. gondolhatjátok, mennyivel jobb ilyen oldott hangulatban koncentrálni. Bálint eddig szerencsére durmolt útközben, úgyhogy sírás nem is volt, csak így tovább!

Mimikai izmok fejlettségét nézve Bálintom verhetetlen. Legterrmészetesebb arckifejezése a mosoly. De leginkább folyamatosan és teljes ábrázattal. Persze ehhez az kell, hogy a pocakból ne hiányozzon a megfelelő mennyiségű muníció és az alvással töltendő idő is helyén legyen. Ja, meg leginkább egy társalkodópartner kell a mutatványhoz, nemre és korra tekintet nélkül bárki szóbajöhet. Annyira édes, ahogy teljes beleéléssel nevetgél, még a végén humorista lesz!

Csóközön: Fruzsi újdonsült gazdái

0 Comments