Drágáim!


A télapóünnepség sajnálatos módon a Hini vírus martaléka lett, de szerencsére a piros ruhás azért becsempészte az ajándékot az ablakba kikészített kiscsizmába. Idén ugyan nem találkoztunk a Mikulással, de annyi baj legyen, Sárkám megelégedett azzal, hogy a folyton emlegetett pocakos, fehér szakállú bácsi gond nélkül bemászott a kéményen (ha valaki elfelejtette volna, hozzáteszem, 10 emeletes panelban lakunk korszerűnek nem mondható távfűtéssel), majd, mint aki jól végezte dolgát, odébbállt a rénszarvasszánon és mi éppen lecsúsztunk róla. Arra viszont kíváncsi vagyok, meddig leszünk képesek frappáns és kézzelfogható magyarázattal szolgálni a hamarosan várható ’miért’ kérdések áradatára? Adott ugye Jézuska meg az angyalok meséje, de gondoljunk csak bele, a mai embergyerekeknek nem bűzlik-e majd, hogy miféle szórakozott bandáról van is szó, minekutána egyik ajándékot ide hozták, a másik csomagot amazzal küldték, arról nem is beszélve, hogy az sem egyértelmű, hogy ki díszíti a fát? Előre fogom a fejemet, hiszen én is azt szeretném, ha minél tovább örömteli várakozással élnénk meg a Karácsonyt. A lecke bizony fel van adva!

Nem lehet elég korán kezdeni alapon a zene már Sárám magzati életében is roppant fontos szerepet játszott, azóta meg aztán pláne. Volt időszak, amikor egyedül népdalkántálásra hagyott alább hasfájós sírása, olyan is volt, amikor naphosszat muzsikáltunk mindenféle jópofa zajkeltő eszközökkel, újabban kifejezetten gyerekdalokban és mondókákban utazunk. Zenebölcsibe továbbra is nagy élvezettel járunk, ami a saját repertoáromnak is kifejezetten jót tett. Mindezek mellett viszont Sári egyik este olyan módon fakadt dalra, hogy mi szimplán elolvadtunk a gyönyörűségtől. Látszólag semmi ráció nem volt benne, a szövege értelmetlen, dallama rapszodikus, de mindez olyan tudatosan és semmihez sem foghatóan csendült fel, hogy az zseniális. Külön bejáratú kis szirénünk annyira megbabonázott, hogy még a felvevő gombot is elfelejtettem benyomni a fényképezőn. De született művész létére nem restelkedik, úgyhogy bármikor kérjük, hogy énekeljen, újabb és újabb csodák születnek. Imádnivaló!

Jelentem, az elalvási döccenőn úgy tűnik átlendültünk, és ha már muzsikánál tartunk, elmesélem, hogy mekkora nagy segítséget jelentett az általam költött, személyre szabott altatódal. A recept csöppet sem bonyolult: végy egy kurta kis éneket, aminek az utolsó sora harangszót emleget. Namármost Sárikám szívében előkelő helyen szerepel a bimm-bammozás, tehát ez helyből slágergyanús. A sablonszöveg (miszerint a nyuszika is alszik) pedig rém egyszerűen helyettesíthető a számára oly’ kedves családtagokkal, barátokkal és természetesen mesehősökkel, így máris végtelen sok versszakkal rendelkezünk. Igen ám, de, hogy tényleg kitöltsük azt az elalvási negyed órát egyetlen dallal, a refrén mindig egy andalítóan dallamos harangutánzás. Tuti siker!

Szép álmokat!

Sári és Dóri

0 Comments