2008. október 28. Mit nekünk óraátállítás?

Sziasztok!

Próbáltátok már egy, hét hónapját frissen betöltött, tündérien virgonc kis emberkölyöknek elmagyarázni hajnali hat órakór, hogy igazából csak öt óra van, aludjon még? Hétvégén az éj leple alatt minden mutató hipp-hopp visszasettenkedett egy órát, az ebből adódó kihívásokat pedig nekünk kell abszolválni. Sáránkat mindez azóta is hidegen hagyja, az ő biológiai órája zavartalan, ha eddig 7.30-kor tért nyugovóra, most ennek megfelelően 6.30-kor már leragadó szemekkel morzsolgatja a rongyiját, miközben szopizza az ujját és várja az álomba ringató, langyos tejvacsoráját. Hogy érdeklik-e a energiatakarékossági-, és egyéb ilyen szempontok? Hát elárulom, hogy egyáltalán nem. Sárikánknak érvelhetek mindenféle ilyen okossággal, vagy azzal, hogy mi igazodnánk a világ ezen furcsa, évente kétszer alkalmazott szokásához, de hiába. Marad a trükközés: elcsalunk negyed órácskákat a fektetésekkel, így talán szépen, fokozatosan átállunk erre a fránya téli időszámításra.

A mostani jelek szerint könnyen elképzelhető, hogy a Kislányomból a végén botanikus lesz. Úgy érzem, zsenge kora ellenére már eddig is hosszú utat tettünk meg a balerinaművésznőtől a nehézgép szerelőig, és még mennyi minden vár ránk?! A napokban észrevettem, hogy Sári gyengéd érzelmeket táplál a növények, gazok, bokrok, fák, virágok, stb. iránt. Ha meglát egy zöldlevelűt, áhitattal nyúl felé, tapogatja, simogatja, és érdekes módon nem akarja megkóstolni. Jó, azért, amikor nem figyelek, egy szempillantás alatt megtépázza őket, de ha kell, csilliószor nyomatékosítom neki, hogy azt márpedig nem szabad. Kérdés, hogy mit ért belőle? Talán a hanghordozásból sejtheti, hogy irgum-burgum, viszont érdeklődése ennek ellenére töretlen. Már elkezdtem azon gondolkodni, hogy az itthoni, féltve őrzött szobanövényeimet művirágra cserélem, de hamar rájöttem, hogy ki van csukva. Két okból is: egyrészt, akkor az én Csemetém soha nem tanulja meg, hogy óvatosan kell bánni velük, másrészt szörnyen rondának tartom őket wassat.

Képzeljétek, áttörés történt a táplálkozásunk terén! Tény, hogy csupa bűnözésből állt ez az áttörés, de hisz’ mióta tudjuk, hogy tiltott gyümölcs finom csak igazán? Úgy esett, hogy egyszercsak kiderült, Sára szereti a tehéntejből, felnőttek részére készült, igazi gyümölcsdarabos joghurtot fémkanállal, ráadásul egyenesen a hűtőből! Ugye? Én szóltam előre... A babáknak, gondosan előállított hiperbio ízek pedig elmehetnek a sunyiba. Mi szépen kivárjuk, amíg azt ehetjük, mint a nagyok, addig marad a bébitej és a bűnözés wink.

Sokszor puszil: Sári és Dóri

Ui. Küldöm a beígért fürdős sorozatot!
0 Comments
Posted on 08 Dec 2008 by Dóra
Name:
E-mail: (optional)
Smile: smile wink wassat tongue laughing sad angry crying 

| Forget Me
Content Management Powered by CuteNews