2008. szeptember 9. Mosolyterápia

Drágaságok!


Gyerekkel csupa mosoly az élet. Ha csak rágondolsz, ha visszanevet rád, ha elnézed, hogy valamin nagyon ügyködik, ha vígasztalod, ha önfeledten játszol vele, mindig mosolyognod kell. És ilyenkor tudatosul, hogy a felnőttek világában a vidámsággal töltött idő mennyire lecsökken. Mindenkinek ilyen terápiát javaslok, garantált az arcizomláz laughing. Sára mostanában folyton nevet, huncutul vigyorog, annyira örül minden nap a játékoknak, mintha most látná először őket. Amikor szembenézünk egymással, tutira fülig szalad a szája, ilyenkor én repülni tudnék a boldogságtól.

Már korábban is meséltem róla, hogy milyen kis mozgékony csemete Sárikám. Most már álmában is csomót ficánkol, a kiságya igazi dodgem pályává alakult, még szerencse, hogy körbebástyáztuk szivacsos védővel. Időnként felkenődik a falára, elrugaszkodik, forog, úgyhogy ébredéskor keresnem kell, mert esélyem sincs rá, hogy olyan pózban találjam, ahogy lefektettem, a takarója álalában galacsinként hever valahol a sarokban. Az ilyen esetekre nagyszerű találmány a hálózsák, attól nem tud csak úgy simán megszabadulni. Ha a hely lehetővé tette volna, biztos nagyobb ágyat veszünk neki, mert rég túlnőtt azon, hogy keresztben is kényelmesen tudjon feküdni (ágy szélessége 60 cm, Sárám magassága 67 cm). Néha éjjel elakad a pörgésben, akkor erőlködős nyögésbe kezd, átsegítem a nehezén és horpasztunk tovább.

'Legyünk tudatos szülők!' gondoltam én, amikor a neurológiai rutinvizsgálaton megállapították, hogy nagyon élénk, viháncolós, érdeklődő, izgő-mozgó, életrevaló kislány ez a mi Sáránk. Ezzel csak megerősítést nyert az, amit eddig is nap, mint nap tapasztaltunk. Tekintettel a születési körülményeire pedig azt mondták, le a kalappal, milyen fejlett. A doktor néni nagyon szimpatikus volt, mutatott pár olyan gyakorlatot, amivel a további fejlődését (mozgás, környezet érzékelés, stb.) segíteni tudjuk. Ezek amolyan játékos elfoglaltságok, egyáltalán nem erőltetett, vagy fájdalmas, mégis hasznos dolgok. Ezen felbuzdulva belevetettem magam az internetes irodalomba (hozzuk ki a gyereknevelésből a maximumot címszóval) és elképesztő, mennyi érdekességet találtam. Nem kell megijedni, még nem tanítom sakkozni, ugyanis nem annak vagyok a híve, hogy három évesen olvasson a gyerek, négy évesen zenét szerezzen, aztán malmozhat a suliban és ő lesz az ügyeletes lábon járó lexikon, nem! Csak igyekszem összekötni a kellemeset a hasznossal, azaz olyan, korának megfelelő játékokkal lekötni, ami mellesleg hasznára válik. Ja, és nagyon élvezzük!


Ölelés: Sári és Dóri
0 Comments
Posted on 08 Dec 2008 by Dóra
Name:
E-mail: (optional)
Smile: smile wink wassat tongue laughing sad angry crying 

| Forget Me
Content Management Powered by CuteNews