Édeskék!


Ha hónapokban mérjük, lassan eljutunk odáig, hogy egy kézen alig tudjuk számon tartani, milyen sokat élt a mi kis Sárikánk! Tegnap volt négy egész hónapos, hihetetenül gyorsan telik az idő még akkor is, ha egy-egy nyűgösebb délutánon csak úgy vánszorog az óramutató. Visszanézve már annyi minden törént velünk, és a java még hátravan (fognövesztés, hangosan kacagás, pörgés, kúszás, mászás, dumálás, ülés, állás, járás, szaladás, ugra-bugra... ezt mind mind meg kell még tanulnunk – az élet csupa izgalmas dolgot tartogat)! Jelenleg az én Csöppségem 5,5 kg-t nyom a combját már nem érem át egy kézzel, és 64 cm magas (igaz, hogy ilyen fekvős babáknál ezt hosszúságnak hívják, de így jobban hangzik). Szeme továbbra is utánozhatatlanul kék, haja szőkül (juhééé) és olyan ütmben nő, hogy nemsokára befonjuk. A hurkái katonásan sorakoznak, kézfején és könyökén a gödröcskék pedig egyre mélyebbek lesznek.

Kimutatásaim alapján Sára most kb. napi 16 órát alszik, ami azt jelenti, hogy egy munkanapnyit ébren van, és az szigorúan hajnali 6-kor kezdődik a szülei legnagyobb lelkesedésére . Azért az becsülendő dolog tőle, hogy éjszaka 6-7 órákat alszik egyhuzamban. Viszont egyáltalán nem kis mutatvány kitölteni az evés, öltözködés, fürdés, pelenkacsere után fennmaradó órákat. Minden kreativitásomat latba szoktam vetni - ha már sétáltunk, hintáztunk, lifteztünk, hemperegtünk, nézegettünk, játszodtunk, beszélgettünk - annak érdekében, hogy Sára elégedetten töltse eseménydús napjait. Ilyenkor jön a táncolás, éneklés és most kitaláltunk egy újabb programot, tanultunk babamasszázst. Nagyon jópofa dolog, főleg, ha látom, hogy az én izgága Kislányom nem csak tűri, de élvezettel nyög is hozzá. Legjobban azt szereti, ha a lábait és hátát kényeztetem, a kezek és a pocak mostohább sorsra vannak ítélve, annál elfogy a cérna, de így is értékes 20 percet töltünk ezzel naponta. Van benne hasfájás elleni trükk, mozgáskoordinációs gyakorlat, szóval csupa hasznos tudás .

Ha már a tudásnál tartunk, most sajátítjuk el az elalvás tudományát. Segítségünkre van a Suttogó, persze csak módjával. Az működik, hogy a harmadik ásítás tényleg igazi fáradtságoot jelent, ilyenkor irány a kiságy. Puszik, ölelgetés, pici ringatás / liftezés igény szerint, esetleg álomországi zenével megbolondítva, aztán szundi. Elsőre azért még nekünk sem megy, olyankor felvesz, megnyugtat, letesz, szívdobogást imitáló gyengéd hátpaskolás, susogás meg képzeletbeli álompor, és ha ügyesek vagyunk, negyed óra alatt csukott szemek, elernyedt puha kis test, egyenletes szuszogás. Anya diadalmas mosolya csendben beragyogja a szobát, miközben 10 cm-vel a föld felett kiröppen a szobából .

Csóközön: Sári és Dóri

Ui. Már olyan nagy lányok vagyunk, hogy sportbabakocsival járunk a játszótérre hintázni!

0 Comments